Az elhanyagolt szellőzőrendszerek veszélyforrást jelentenek az ott lakókra illetve dolgozókra! A szellőző légjáratokban felgyülemlett por, tűz esetén úgy viselkedik, mint a gyújtózsinór. A szellőzőrendszerekben kialakuló lerakódások (por, zsírgőz, olaj) táplálják az égést. Egy esetlegesen előforduló tűznél az elhanyagolt szellőzőrendszeren keresztül, a huzattal a lángok gyorsabban terjednek át az épület egészére.

A szellőzőrendszerek sajátossága, hogy a levegő áramoltatása során lerakódik bennük a por, és a levegő páratartalma miatt is megtelepednek bennük a vírusok, baktériumok, valamint gombák, amelyek belélegezve a véráramba jutnak, és súlyos, krónikus betegségeket (allergia, asztma, stb.) okozhatnak. Ezért alapvető követelmény, hogy a meglévő szellőzőrendszerekből ezeket a káros anyagokat rendszeresen eltávolítsák. Gondoljunk bele, hogy egy átlagos ember napi levegőszükséglete: 15.000 liter tiszta levegő! Tekintettel arra, hogy életünk 70-90%-át zárt térben (épületek, csarnokok, iroda, lakás stb.) töltjük, a rossz minőségű levegő allergiát, szem irritációt, köhögést, rekedtséget, rossz közérzetet, levertséget, valamint fáradságot okoz.

A megfelelő mennyiségű levegő cseréjéről, szállításáról elszívó ventilátorok gondoskodnak. Ezek megfelelő méretezése, hibátlan működése alapvető követelmény. Az elszennyeződött, eltömődött hiányos rendszerek esetében, a megfelelő cirkuláció érdekében az elszívó ventilátorokat többet kell üzemeltetni, amely jelentős energiatöbblet-felhasználást igényel.

A Belügyminiszter 54/2014. (XII. 5.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzat

3/2002. (II.3.) SZCSM-EÜM érvényben lévő együttes rendelet, amely a munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről szól.

A 6.§ (4) bekezdés c. pontja előírja, hogy a szellőztetés céljára szolgáló rendszerek esetén biztosítani kell rendszeres tisztításukat, a lerakódott szennyeződések késedelem nélküli eltávolítását.

A 6. § (6) bekezdése előírja, hogy a szellőzteti rendszerek üzembe helyezése és folyamatos üzemeltetése során mérésekkel kell meggyőződni az elegendő mennyiségű és minőségű levegő meglétéről.

A 6. § (7) bekezdése megállapítja, hogy a szellőztetés céljára szolgáló szellőztetést biztosító műszaki rendszerek biztonsági berendezésnek minősülnek. Megfelelő működésüket a vonatkozó jogszabályban meghatározott időszakos biztonsági felülvizsgálat keretében kell ellenőrizni.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 33. §. 1. bekezdése fogalmazza meg, hogy a munkahelységben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyforrásokat figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt és klímát kell biztosítani.

Az MSZ 04-135-1: 1982 szabványt 2002 évi módosítása alapján munkahelyi levegő mennyiségének meghatározása

Az MSZ 21875-2: 1990 szabvány hatályban van, a munkahelyek fűtésének és szellőztetésének munkavédelmi követelményével foglalkozik. A szabvány előírja, hogy a légtechnikai rendszereket úgy kell kialakítani, hogy beszabályozhatóságuknak, illetve szabályozhatóságuknak, rendszeres tisztíthatóságuknak ne legyen akadálya.

Az MSZ EN ISO 16017-2: 2004 szabvány hatályban van, az illékony szerves vegyületek diffúziós mintavételével és elemzésével foglalkozik.

Az MSZ EN 12097: 2006 szabvány hatályos, jóváhagyós közleménnyel hatályba léptetett szabvány. A szabvány a légvezetékek rend-szerelemeinek azon követelményeivel foglalkozik, amelyek a karbantartásukra vonatkozik.

MSZ EN 12097:2006 hivatkozott VDI 6022 előírások szerint: a központi légnedvesítéssel működű berendezés higiéniai felülvizsgálati ideje maximum 2 év. Központi légnedvesítés nélkül működű berendezések higiéniai felülvizsgálati ideje: maximum 3 év.

12.2.4.1 porszennyeződés osztályozása, határértékei az EU-ban.